Szövegdoboz: Szövegdoboz: Szövegdoboz: RHÉDEY KASTÉLY
Szövegdoboz: Szövegdoboz: Szövegdoboz: Szövegdoboz:  RHÉDEY CSALÁDTÖRTÉNET 
Szövegdoboz:  Rhédey Kastély | 4142 Zsáka, Bethlen Gábor út 18. 
 info@rhedeykastely.hu | www.rhedeykastely.hu | facebook.com/rhedeykastely
Szövegdoboz:  Általános Üzleti Feltételek | Adatvédelem | Jogi nyilatkozat 
 Copyright © 2015-2016 |  Rhédey Kastély Alapítvány |  All rights reserved 
Szövegdoboz:          

         
         RHÉDEY CSALÁD ÉS ZSÁKAI BIRTOKAI

         Rhédey család (kisrhédei gróf és nemes), Aba nemzetségéből eredő heves vármegyei nemesi család.
         Az aba nemzetség első ismert tagja Szent István király veje, Aba Sámuel király (1041-1044).

         Az Aba nemzetség a XIII-XIV században, virág kora idején udvari főembereket,
         országbírókat,tárnokmestereket,nádorokat és vitéz katonákat adott a hazának.

         Aba nemzetség tagjai megosztoztak az ősi birtokon és megszűntetve a köztük fennállott kötelékeket,
         külön családot alapítottak, birtokaik nevét kezdték megkülönböztetésül felvenni és ezzel kialakult 
         az egyes ágak családi neve is. 

         Így lett a Réde községben lakó aba nemzetségi ágból rédei, majd rhédey családi elnevezés.
         A XIII. században a családnak hét tagja egy-egy különálló ág törzseit képezték: 
         Szentmártonrédei Rhédey demeter, Boldogasszonyrédei Rhédey Rufus Rezső, Berceli Rhédey László, 
         Kisrédei és Szentmártonrédei Rhédey Miklós, Tassi Rhédey Péter, Csekei és Nagyrédei Rhédey Garduan László, 
         Boldogrédei Rhédey Péter.

         A Rhédeyek először Nagyrédei János, Szentmártonrédei Bertalan és Miklós személyében 1466. február 6-án 
         Mátyás királytól címeres nemeslevelet kaptak. 

         1659. január 13-án (III.) Rhédey Ferenc grófi címet kapott. 

         (III.) Rhédey Ferenc családi ága fiával, (III.) Rhédey Lászlóval kihalt, ezért a család egy másik ágát nevezik 
         erdélyi ágnak, ez az ág 1744. november 13-án kapott grófi címet.

         (IV.) Rhédey Pál gyerekei (III.) Rhédey János és (V.) Rhédey István, előbbi az erdélyi ág, 
         utóbbi a magyarországi ág megalapítója volt.  
         a grófi ág a zsákai kastélyt építtető gróf Rhédey Gáborral 1897-ben halt ki.

         Erdélyben és Felső Magyarországon is jelentős birtoktesttel rendelkező Rhédey család egyik oldalága 
         Zsákát és a környékén lévő területek igen jelentős részét már 1617 óta kisebb megszakításokkal birtokolta. 

         A XVIII. század elejétől két fő és számos al-ágra oszlott a Rhédey család, s emiatt többször, 
         így 1786-ban is felosztották egymás között birtokaikat. Így a XVIII. sz. második felében 
         gróf (V.) Rhédey Mihály és testvére, gróf (IX.) Rhédey Ferenc zsákai földeket birtokolt. 
         Gróf Rhédey Mihály és leszármazottai (gróf Rhédey János, Wesselényi Istvánné gróf Rhédey Stefánia, 
         gróf Bethlen Ödönné Wesselényi Sarolta, gróf Dr. Bethlen Pál) zsákai birtokaikat bérbe adták, 
         de gróf (IX.) Rhédey Ferenc és fia, a kastélyt építtető gróf Rhédey Gábor 
         itt kívántak birtokközpontjukat kialakítani.

         A RHÉDEY CSALÁD NEVEZETESEBB TAGJAI

         (II.) Rhédey Ferenc (1560-1621.04.10.)
         Bihari majd máramarosi főispán, Füleki kapitány, Váradi kapitány, Aranysarkantyús vitéz

         (V.) Rhédey István (1598-1643.)
         Szepes vármegye alispánja (magyarországi ág megalapítója)

         (III.) Rhédey János (1598-1658.)
         Udvarhelyszéki főkirályi bíró (erdélyi ág megalapítója)

         (III.) Rhédey Ferenc (1610-1667.05.07.)
         Erdély fejedelme (1657-1658), Fejedelmi tanács tagja, Küküllő vármegye főispánja, Máramaros főispánja, 
         Grófi cím (1659)

         (VI.) Rhédey Pál (1664-1720.02.20.)
         Táblai ülnök, a kolozsvári Református kollégium főgondnoka

         (VI.) Rhédey Ferenc (1685)
         Kolozsi főispán, Kolozsvár kapitánya, Udvarhelyszéki főkirályi bíró

         (V.) Rhédey János (1713-1768.01.10.)
         Császári királyi kamarás, Belső titkos tanácsos, Altábornagy, Grófi cím (1744)

         (VI.) Rhédey Ferenc (1734-1800.09.12.)
         Belső titkos tanácsos, Aranysarkantyús vitéz, Debreceni Református Főgondnok.

         (I.) Rhédey Lajos (1760-1831.05.21.)
         Császári királyi kamarás, Belső titkos tanácsos, Lipót-rend lovagja, Grófi cím (1808)

         (II.) Rhédey Ádám (1769-1849.01.27.)
         Császári királyi kamarás, Belső titkos tanácsos, a kolozsvári Református Kollégium Főgondnoka

         Rhédey Klaudia (1812.09.21.-1841.10.01.)
         Hohenstein grófnő,II. Erzsébet brit királynő ükanyja, VIII. Edward és VI. György brit király dédanyja, 
         Victoria Mary of Teck ( V. György brit király feleségének ) nagyanyja